Skip to content
MyCryptOption

Kriptopénz Hírek, Váltás és Közösség!

MyCryptOption

Kriptopénz Hírek, Váltás és Közösség!

  • Kriptovaluták & Bitcoin
    • Bitcoin hírek
    • Ethereum hírek
    • Altcoin hírek
    • Blokklánc hírek
    • Kriptovaluta trendek
    • Dapp
  • Arany & Nemesfémek
  • Energia Piacok
  • Ingatlan Befektetések
  • Víz & Természeti Erőforrások
  • Română
  • Kriptovaluták & Bitcoin
    • Bitcoin hírek
    • Ethereum hírek
    • Altcoin hírek
    • Blokklánc hírek
    • Kriptovaluta trendek
    • Dapp
  • Arany & Nemesfémek
  • Energia Piacok
  • Ingatlan Befektetések
  • Víz & Természeti Erőforrások
  • Română
Close

Search

Kevesebbet ér 1 libanoni font, mint egy Satoshi, a Bitcoin legkisebb egysége
Bitcoin hírekBlokklánc hírekEgyéb kriptopénz hírek

Kevesebbet ér 1 libanoni font, mint egy Satoshi, a Bitcoin legkisebb egysége

By Regolit
július 3, 2020 4 Min Read
Kevesebbet ér 1 libanoni font, mint egy Satoshi, a Bitcoin legkisebb egysége bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Libanon gazdasága összeomlóban van. A valutájuk 2019 októbere óta 80%-ot veszített az értékéből. Ez azonnali áremelkedéshez vezetett, drámaian lecsökkentve a lakosság és a vállalkozások vásárlóerejét. Rövid idő alatt olyannyira meggyengült a dollárral szemben, hogy a libanoni font most alig 1 Satoshit ér.

Miért történt ez, és mit mondhat nekünk a kriptopénzek jövőjéről?

Advertisment

A centralizált pénz kockázatai

Az elmúlt két évtized során a libanoni állam az USA dollárhoz kötötte a valutáját, 1507,5 líra per dollár fixált árfolyamon. Így a bankrendszer segítségével olcsóbb importhoz jutottak, ez a mesterségesen fenntartott olcsóbb import viszont lehetővé tette, hogy az ország lakossága túlköltekezzen. Ennek köszönhetően a bankrendszerük is egyenetlenül növekedett.

A gazdasága arányához mérve a Közel-kelet legnagyobb bankrendszerét építették ki, egyben a világ egyik legnagyobbja is lett. Ez pedig ahhoz vezetett, hogy évek alatt elsorvadt a helyi termelés, hiszen nem tudtak versenyezni a tömegesen érkező olcsó importtal.Erre ráerősített az is, hogy a libanoni törvények alapján a korrupció nem tiltott. Az eladósodottság így az egekbe szökött, és 2020 első negyedévére az ország dobogós helyett szerzett a világon a GDP-arányos államadóssággal, 166%-os értékkel.

Tavaly októberben azonban a központi bank elzárta a pénzcsapot, és már nem adott dollárt a nem létfontosságú cikkek behozatalára. Ez a hirtelen lépés jelentős számú fogyasztót és céget a feketepiacra irányított, amely tökéletes alkalmat jelentett a valutájuk összeomlására.

Nemzeti Ponzi séma

Október óta gyakoriak a tüntetések, a lakosság a politikai vezetők leváltását követeli, és a korrupciót illető szabályok szigorítását. Az egyik érintett a miniszterelnök, aki ellen ráadásul pert is indítottak, hogy a tulajdonában lévő bank adjon vissza az ügyfeleknek mintegy egy milliárd dollárnyi pénzt.

Egy libanoni gazdasági szervezet, a Triangle egyenesen azzal vádolta az ország központi bankját, hogy „nemzeti Ponzi sémát” futtat. A bankot vezető Salameh a polgárháborút követően vezette be a mostanáig érvényes magas alapkamatot, amely a többi bank számára is előnyökkel járt. Ezután hozzákötötték a dollárhoz a pénznemüket, és hitelt vettek fel rá. Ennek visszafizetése az adókhoz, vagy a közszolgálati fizetésekhez hasonlóan történt.

Mivel pedig jó kamatot ajánlottak, az ország kereskedelmi bankjai számára engedélyezték, hogy a belföldi ügyfelek mellett külföldi befektetőket is fogadjanak, és letéteket kezeljenek külföldi valutában. Ezek segítségével pedig hitelezhettek a központi banknak.

Amíg folyamatosan jött friss befektetés az országba, a központi bank is folyamatosan bocsátotta ki a kötvényeket. Ez a friss pénz pedig robbanásszerű emelkedéshez vezetett a pénzügyi- és az ingatlanszektorban. Valamint természetesen a bankok is példa nélküli emelkedést tapasztaltak.

A válság után

A 2008-as válság után a dollárkészlet csökkenni kezdett, ez pedig megnehezítette a rendszer fenntartását. 2011 és 2016 között lett a dollárhoz rögzítve a pénzük. Ez közvetve a dollárnál is magas kamatokat eredményezett, ez az a széles körben ismert nézet, amelyet „pénzügyi mérnökösködés” néven emlegetnek.

Röviden megfogalmazva a bankok dollárt adtak a központi banknak, cserébe profitot értek el, lírában realizálva. A trükkös része viszont az, hogy ez nem lett rendesen adminisztrálva. Egyelőre kizárólag megbecsülni lehet, hogy egyáltalán mennyi dollár van valójában az országban.

Mivel a gazdaságukat így a dollárra állították át, az infláció az egekbe szökött, és a szegények és a gazdagok közötti szakadék tovább nyílt. Valamint az ország nemzetközi pénzügyi megítélése is komoly csorbát szenvedett. Sikerült olyan adósságspirálba navigálniuk az országot, amely tulajdonképpen csapdába ejtette a gazdaságot.

Mindezek mellett az ország négy legnagyobb bankjának a profitja megnégyszereződött 2008 óta, és 2018-ra már elérte az 1,4 milliárd dollárt.

Internetadó és koronavírus

Ahelyett, hogy progresszív adózást vezettek volna be, és abbahagyják a pénzrendszerrel való bűvészkedést, az állam inkább más utat választott.

A legismertebb, és egyben legnagyobb hatású ötletük az úgynevezett WhatsApp-adó lett volna, amely az internet alapú hívásokat adóztatta volna meg, napi 0,2 USD összeggel. Ez a terv volt az egyik gyújtószikra, amelyik a tavaly októberi tüntetéseket felszították. Ehhez jött hozzá a feketepiac növekedése, a klímatüntetések, majd végül a koronavírus okozta globális bezárkózás. Mindezek együttesen komor viharfelhőként tornyosultak az ország fölé.

A valutakrízis kilépett a bankszektor berkeiből, és elérte a lakosságot is, a kisebb boltok polcairól eltűntek a megfizethetetlen külföldi áruk. Még a nagykereskedők, akiket közvetlenül nem ért a koronavírus hatása, nehézségekkel küzdenek, hogy megkapják a pénzüket a szupermarketeknek küldött áruért.

A Bloomberg szerint mindössze 207 gép vette igénybe a bejrúti repteret idén áprilisban, összehasonlításképpen a tavalyi áprilisi 3500 repülővel szemben. A párhuzamos gazdaságban 6000-ig emelkedett a líra jegyzése a dollárral szemben, így június végén a központi bank kétségbeesésében már ott tart, hogy napi meghatározott árat vezetett be a valutakereskedelemben.

A hatóságok betiltották a nemzetközi átutalásokat, és elzárták a dollárhoz való hozzáférést, valamint a banki pénzfelvételt is. A koronavírus miatt megállt a turizmus, és visszaesett a belföldi fogyasztás is. A helyzet valószínűleg tovább fog romlani, főleg, ha az északi féltekén a nyár elmúltával tényleg megérkezik a járvány második hulláma.

Hogy jön a képbe a bitcoin?

A Google Trends alapján a vonatkozó internetes keresések száma megugrott az országban. Márpedig a keresőszolgáltatás használata klasszikus indikátora az adott populáció aggodalmainak. Az állampolgárok valószínűleg meg akarják majd védeni a megtakarításaikat a tovább romló libanoni pénzzel szemben.

Ezeket olvastad már?

  • A 7 legjobb bitcoin pénztárca mobilra
  • 8 nyomós ok, amiért neked is Brave böngészőt kellene használnod 2020-ban
  • 9 módszer, hogyan kereshetsz pénzt kriptovalutákkal 2020-ban

Érdekelnek a kriptopénzek? Ne maradj le a legérdekesebb infókról, csatlakozz hozzánk a lenti elérhetőségeken!

 Kezdőknek Közösség  Egyéb
 Bitcoin Útmutató  Likeolj minket Facebookon!  Legfrissebb Hírek
Ethereum Útmutató  Csatlakozz Discord-on!  Videók
 Kripto Szótár  Kövess minket Youtuben is!  Altcoinok

 

Author

Regolit

Follow Me
Other Articles
dupla költés ledger edge bread veszély
Previous

Neves bitcoin tárcákban is lehetséges a dupla költés? A Ledger is szerepel a listán

actualizare MetaMask știri crypto a metamask bitcoin ethereum krypto hírek mycryptoption
Next

A MetaMask javítja a felhasználói adatvédelmet legújabb frissítésével

Ledger Hardware Wallet

Advertisment

Advertisment

Buy Crypto Instantly

https://switchere.com/?r=kk2vtgx3280e

Instant Exchange

  • Általános Szerződési Feltételek
  • Adatvédelmi szabályzat
  • Süti kezelés
Copyright 2026 — MyCryptOption.
This website uses cookies to improve your experience. We'll assume you're ok with this, but you can opt-out if you wish.Elfogadom Még több
Adatvédelem és Sütik

Privacy Overview

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
SAVE & ACCEPT