A Proof of Work és Proof of Stake algoritmusok közötti különbség
Sokan hallottak már a „Proof of Work” és „Proof of Stake” algoritmusokról, de nem feltétlenül ismerik a különbséget közöttük. Miért számít egyáltalán? – kérdezhetjük. Azért, mert a különbség hatalmas.
A blokkláncok eltérő konszenzus mechanizmusokat használnak a rend megőrzése és a dolgok zökkenőmentes lezajlása érdekében.
A Proof of Work az az eredeti konszenzus „bandita”, amely 2009 óta vezette a Bitcoin és még sok más kriptovaluta blokkláncát. A Proof of Stake 2011-ben az energiatakarékos alternatívaként alakult ki. Érdekes módon ugyanazon feladat elvégzéséhez, teljesen más módszert használ.
Ha ezt az útmutatót olvassa, akkor feltételezzük, hogy már az ön számára nem idegen fogalmak a következők: bányászat és decentralizált főkönyvi technológia. Az említett algoritmusok olyanok, mint két motor, amelyek különböző blokklánc-rendszereket működtetnek. Mire elolvassa ezt az oldalt, egyértelműen megértheti, hogy miben különböznek és melyek a hasonlóságaik.
A Proof of Work egyszerre az összes csomóponttal dolgozik
A Proof of Work algoritmus rendszer bányászai versengnek egymással kriptográfiai rejtvények megoldásában. Ezeket a rejtvényeket rendkívül nehéz megoldani. Minél több bányász van, annál nehezebbé válik a matematika rész. Ennek ellenére meglehetősen egyszerű meghatározni, mikor ad a bányász helyes választ.
A hálózat többi része ellenőrzi a helyes választ. A bányász pedig pénzügyi jutalmat kap az új blokk hozzáadásáért.
A Proof of Stake egyszerre csak egy csomópontot választ
A hálózat csupán egyetlen csomópontot választ, hogy új blokkot adjon hozzá blokkláncához. Ezt pedig érdemes teljes odafigyeléssel tennie. Súlyos negatív pénzügyi következményekkel járhat, ha hiba csúszik be, ha az érvényesítők tévednek. Ezek az emberek ígéretet tettek egy jelképes biztonsági letétre. Ezt nevezik „stake”-nek, melynek jelentése „tét”. Ez a tét egy érték kriptovalutában és valódi pénzt ér. Minél nagyobb a tétjük, annál valószínűbb, hogy új blokkok ellenőrzésére legyenek kiválasztva.
Fontos hasonlósága a két algoritmusnak, hogy mindkét rendszer hatékonyan megakadályozza az úgynevezett „51% -os támadást”.
Ha szükséges, akkor potenciálisan visszafordíthatják a tranzakciókat. Az úgynevezett „double-spend effect” támadásait azonnal felfedezik.
Röviden szólva egyik algoritmus, sem jobb vagy rosszabb a másiknál, csupán másként működnek hatékonyan.
Regisztrálj oldalunkon és tudj meg többet a blokklánc technológiáról, illetve a kriptopénzekről!
INGYEN EBOOK – Blokklánc és Kripto Világ egyszerűen
Ha tetszett a cikk, ne felejts el LIKE-olni és megosztani!
Kriptopénz hírek mindennap! Bitcoin, Ethereum, Altcoin hírek egy helyen! Ne felejtsétek el nyomon követni oldalunkat a Facebookon! –> MyCryptOption
