stablecoin kriptopénz kriptovaluta ethereum bitcoin hírek blokklánc mycryptoption

Stablecoin? Mi is valójában? Hogyan működik?

Írta: zsuzsaszav

április 9, 2019 7 perc olvasás

a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Mi a stablecoin?

Hogyan hozták létre a stablecoin-okat és valóban jó üzlet volt-e?

Nos, maradj velünk és MyCryptOption csapatától megtudhatod a válaszokat ezekre a kérdésekre és még sok másra is.

A legtöbb kriptopénz nem csak értékmegőrzőként szolgál, hanem csereeszközként is.

A probléma abból fakad, hogy még viszonylag kicsi a piaci tőke,még az olyan közkedvelt kriptopénzek is, mint a Bitcoin is hajlamos nagymértékű árfolyam ingadozásra. Általában minél kisebb egy eszköz piaci tőkéje, annál volatilisabb lesz az ára.

Képzeld el, hogy beledobsz egy sziklát egy tavacskába. Most vegyük ugyanazt a sziklát és dobjuk az óceánba. Nyilvánvaló, hogy a szikla sokkal nagyobb hatást fog gyakorolni a tavacskára, mint az óceánra. Ugyanígy a kriptopénz piac tőkéje most a tavacska, melyre sokkal nagyobb hatással van a mindennapi vásárlás és eladás, mint például a dollárra.

Ez egy nagy problémát eredményez. Nem tudod kiélvezni a kriptopénzek olyan előnyeit, mint a pénz decentralizációja és a mindenki számára elérhető fizetési rendszereket a vele járó volatilitás nélkül. Képzeljük csak el, hogy milyen nehéz használni a Bitcoint vagy más kriptopénzt hétköznapi tranzakciókhoz vagy akár kereskedésre, miközben egyik nap X összeget ér, következő nap meg már csak a felét.

Gondolj csak bele, mit érezhet a srác aki 10000 Bitcoinért vett 2 pizzát 8 évvel ezelőtt. Épp ez az, ahol a stablecoin képbe jön. Leegyszerűsítve, a stablecoin egy kísérlet a kevésbé volatilis kriptopénz létrehozására. A stablecoin értéke egy hétköznapi pénznemhez van kötve, azaz egy fiát pénzhez. Például a tetherként vagy a USDT-ként ismert stablecoin értéke 1 amerikai dollárnak felel meg és az elvárások szerint meg is tartja ezt a rögzített értéket bármi történjék is.

A stablecoinok kényelmessé teszik a kriptopénzeket, ami gyorsabb végrehajtást és kevesebb szabályozási huzavonát jelent, magába foglalva a fiát pénzek stabilitását. Akárcsak a legtöbb coinnak, ezeknek is a hétköznapi csereeszközkénti felhasználás a legnyilvánvalóbb módja.

Tehát a stablecoinok legfőbb felhasználási területe a kripto tőzsdéken van.

Stablecoinokat használva a kereskedők volatilis kriptopénzeket is le tudnak kereskedni, amivel lecsökkentik a kockázataikat. Például, ha befektettem Bitcoinba és nem akarom kockáztatni, hogy a Bitcoin árfolyama visszaesik az amerikai dollárhoz képest, egyszerűen át tudom váltani a Bitcoinomat USDT-re és így megtarthatom a dollárhoz viszonyított értékét.

Amikor pedig vissza szeretnék kerülni a játékba és tartani a Bitcoint, csupán vissza kell váltanom az USDT-met BTC-re. Ez a módszer nagyon népszerű a csak kriptókat elfogadó tőzsdéknél. A felhasználóknak nincs lehetőségük fiát pénzre váltani a Bitcoinjukat szabályozási problémák miatt. A stablecoinok egyik másik nagy előnye, hogy viszonylag gyorsan lehet a tőkét mozgatni a kripto tőzsdék között, ugyanis a kripto tranzakciók gyorsabban és olcsóbbak, mint a fiát pénz tranzakciók.

Az ilyen gyors utalások a tőzsdék között lehetőséget kínálnak az arbitrázs kényelmesebb kihasználására, illetve leszűkítik a tőzsdék Bitcoin árfolyama közötti réseket. Tehát most a stablecoinok sokkal inkább a kereskedők számára hasznosak, mintsem csereeszközkénti felhasználásra.

De hogyan tették ezt lehetővé?

Mi tartja vissza az árát a többi kriptopénzéhez hasonló volatilitástól? Nos, több módja is létezik annak, hogy egy vállalat fenntartsa a stablecoin, fiát pénzhez kötött értékét. Az első módszer a bizalom kiépítése, ami abból áll, hogy a coin tényleg ér annyit, mint amihez az értékét rögzítették.

Például, ha a piac nem hinné, hogy az USDT valóban ér 1 amerikai dollárt, az emberek azonnal megválnának az összes USDT-jüktől és az árfolyam összeomlana. Ahhoz, hogy fenntartsák ezt a bizalmat, a vállalat valamiféle fedezetet kínál a coinjaira.Ez a biztosíték alapvetően annak a bizonyítéka, hogy a vállalat jót áll a szavaiért és a coinjai megvan a hozzá kötött összegbeli értéke. Például, a Tether esetében az USDT coinok aktuális biztosítéka egy amerikai dollár, melyeket a Tether fedezetként tárol. Egy eltérő biztosítékú példa a DGX token, melynek arany fedezete van.

A stablecoinok egy másik verziója, melynek fedezete egy vagy több kriptopénz. Ez a forma sokkal könnyebb az audit szempontjából, ugyanis a vállalat egyenlege megtekinthető a blokkláncon.

A másik módja, hogy fenntartsuk az értéket az a piacra kibocsátott coinoknak, az a coinok mennyiségének a manipulálása, ez az algoritmikus értékfenntartás. Egy algoritmikus érték fenntartás azt jelenti, hogy a vállalat meghatároz egy szabályrendszert, vagyis egy okos szerződést. Az okos szerződés növeli vagy csökkenti a forgalomban lévő stablelcoinok mennyiségét a coin árához igazítva.

Had magyarázzam el:

Képzeld el, hogy van egy stablecoin, amelynek az ára az amerikai dolláréhoz van kötve algoritmus által. Amennyiben nagyon sokan kezdenék el vásárolni a coint, az ára megemelkedne, így a stabilitása összeomlik. Hogy ezt megelőzzék, új coinokat bocsátanak ki. Ez a készletbeli növekedés csökkenti az árfolyam nyomást, melyet a kereslet generál és így megmarad a coin értéke. Ellenkező esetben, ha az emberek elkezdik eladni a coinokat, akkor coinokat vonnak ki a piacról, így ellensúlyozva kereslet hiányát és a coin ígyis megtartja az US dollár értékét.

Hogy világossá váljon, az algoritmusok által rögzített stablecoinok nem rendelkeznek semmilyen fedezettel. Az okos szerződés, ami a coinokat kezeli, központi bankként működik. A coin készlet mennyiségének változtatásával éri el a rögzített árfolyamot. Mindegyik módszernek megvannak az előnyei és hátrányai is.

Fiát fedezet adja a legmagasabb szintű bizonyosságot a tulajdonosok számára, hogy a coin valóban ér annyit, mint a mögötte álló fedezet. Ugyanakkor ezeknek van néhány komoly hátrányuk.A vállalat szempontjából a tőke le van kötve és nem lehet semmi másra használni. Ugyanakkor fennáll a sikkasztás vagy a vállalati bankszámla befagyasztásának a kockázata, ami teljesen lerombolhatja a stablecoinba vetett hitet. Egy másik probléma a fiát fedezetű stablecoinokkal, hogy nagyon nehéz bizonyítani, hogy a vállalat valóban birtokában van elegendő mennyiségű fedezetnek a forgalomban lévő összes coin számára.

A tether nagyon kemény kritikákat kapott

Például a tether nagyon kemény kritikákat kapott emiatt és a szkeptikusok belső auditot követeltek. Azzal vádolták a céget, hogy nem rendelkezik elegendő fedezettel a forgalomban lévő coinok számára. A kriptopénz fedezetű stablecoinoknak megvan az az előnye, hogy a fedezet látható a blokkláncon, viszont ez meglehetősen volatilis. Ezért van szükség valami prémiumra. A legtöbb esetben a vállalat a szükség fedezet 150%-át vagy még annál is többet tárol, hogy fel legyenek készülve az esetleges árzuhanásokra is.

Az algoritmikus módszer előnye, hogy a vállalat nem kell rendelkezzen semmilyen tőkével. Sokan állítják, hogy az algoritmikus teória nem működik a való életben, ugyanis a készletek manipulálása nem jelent garanciát az érték megtartására. Figyelembe véve a stablecoinok értékmegőrzési módszerek bonyolultságát, bizonyára te is elgondolkodtál rajta, hogy mi lehet az indíttatása annak, hogy valaki stablecoint hozzon létre.

Mi az üzleti modell?

Nos, minden vállalatnak három indíttatása van. Néhány cég díjat számolhat fel a coinjával való kereskedésért. Mások arra használják a stablecoinjukat, hogy marketing csatornát hozzanak létre, amivel felhívhatják a figyelmet a cég által kínált szolgáltatásokra és ajánlatokra. Huobi, Gemini, Coinbase és a Circle mind olyan tőzsde, mely létrehozta a saját stablecoinját. Azért hozták létre, hogy több felhasználót vonzzon a kereskedési platformjára, illetve hogy megkönnyítse a többi tőzsdékhez történő utalásokat.

Álljunk meg egy pillanatra és nézzünk meg néhány példát a ma legnépszerűbb stablecoinokkal. Az USDT vagy USD Tether, amit korábban már említettem, egy fiát pénz fedezetű stablecoin, aminek a biztosítéka az amerikai dollár. A coint a Tether vállalat hozta létre 2015-ben és azóta is viszonylag stabil. A TUSD, mely nem keverendő az USDT-vel, ugyanis ez a trueUSD, mely viszonylag fiatal és a Tether konkurenciája. A fiát pénz fedezeteket bankszámlákon vagy bizalmi társaságoknál tartják. A bankszámlák adatai minden nap nyilvánosságra kerülnek és havi auditon esnek át.

A GUSD, vagyis a Gemini USD szintén egy fiát fedezetű stablecoin, melyet a népszerű kripto tőzsde, a Winklovess ikrek tulajdonában lévő Gemini bocsátott ki. A Gemini szerint a GUSD a világ első szabályozott stablecoinja.

Az USDC, vagyis az USD Coin fiát fedezetű stablecoin a Circle és a Coinbase közreműködésével jött létre. Végül pedig a DAI, melyet a Maker Dao hozott létre és kripto fedezettel rendelkezik. Nagyon sok a kritikika folyik a stablecoinok létrehozásával kapcsolatban.

A legkedveltebb azzal kapcsolatos, hogy nem képesek hosszútávon fenntartani az szükséges értéket. Ez azon okok egyikéből adódik, melyeket korábban említettem. Mindezek mellett, ha egy rövidke pillantást vetünk a történelemre, az összes rögzített értékű pénzek kudarcra voltak ítélve a fenntartási költségük miatt, főleg akkor, amikor ezeket a fedezeteket támadás éri.

Néhány jól ismert példa, amikor ez kudarcba fulladt:

A Svájci frank 2015-ös kísérlete, amikor az euróhoz rögzítették, a Kínai yuan dollárhoz való rögzítése 2005-ben, a Thaiföldi Bhat 1997-es usa dollár rögzítése és talán mind közül a legismertebb az arany standard, amikor 1971-ben az usa dollár értékét az aranyhoz rögzítették.

Sokkal nagyobb kérdés ettől a kormányzás problémája. A stablecoinokat sokan centralizáltnak titulálják amiatt a tény miatt, hogy vállalat áll mögöttük és az felelős az érték megőrzésért, legyen az fiát fedezetű vagy algoritmikus. Továbbá a stablecoinok nem épp kriptopénzek a decentralizáltság tekintetében. Úgy tűnik egy másik probléma a stablecoinokkal, hogy valami olyasmire megoldás, ami csak növeli a szenvedést és nem biztosít állandó megoldást. Amint a kriptopénzek nagyobb piaci tőkével fognak rendelkezni, a volatilitásuk drámaian lecsökken és akkor már nem lesz gyakorlati haszna a stablecoinoknak.

A stablecoinok igyekeznek mindkét világból kiszedni a legjobbat. A nagy piaccal rendelkező fiát pénzek stabilitását és a decentralizáltság nyújtotta rugalmasságot és mindenki számára elérhető kritpopénzeket. A probléma csak az, hogy magukba foglalják mindkét világ legnagyobb hátrányait is: Egy centralizált coint egy központi bankkal, amik az irányításuk alatt tartják azokat és a kérdéses képességét annak, hogy megtartsák az emberek bizalmát.

Végezetül pedig ott a szabályozás kérdése

Fogják-e engedni a szabályozó szervek a vállalatoknak, hogy olyan eszközöket hozzanak létre, melyek utánozzák a törvényes fizetőeszközt minden felügyelet nélkül?

Jó példa erre a problémára a Basis. Egy algoritmikus stablecoin, mely 130 millió dollárt gyűjtött be a projektjére csupán azért, hogy rá nemsokára szabályozási problémák miatt bezárjon. Úgy tűnik, hogy a stablecoinok egyfajta ideiglenes megoldásként szolgálnak a tőzsdék számára. Lehetővé teszik a kereskedők számára a volatilitás kiküszöbölését anélkül, hogy szabályozott fiát pénz fedezetet használjanak.

Hosszútávon nehéz megmondani, hol lesz a helye ezeknek a coinoknak a kripto ökoszisztémában, főleg mivel annyi kérdés lebeg körülötte. Remélhetőleg mostanra megértetted mik azok a stablecoinok és hogyan működnek. Egy fajta kriptopénz, melyhez egy kevésbé volatilis érték van rendelve, általában az usa dollár.